Mindig irigyeltem azokat, akik valamilyen hobbiban elmerültek, kiteljesedtek. Nekem a munkám volt a hobbim, de nyugdíjasként új elfoglaltságot kellett keresnem.
Hogyan kellene okosan és értelmesen kihasználni a nyugdíjas éveket, újat, mást csinálni? Olyat, ami leköt, ami szórakoztat, ami erőt és lendületet ad...
Egy-egy élmény kapcsán többször megjegyeztem, könyvet kellene írni róla. De magam sem gondoltam komolyan... akkor.  
Nyugdíjasként azonban egyre többször gondoltam rá. Elhatároztam, és belevágtam. Nem tudtam, hogy mire vagyok képes, képes vagyok-e egyáltalán könyvet írni. De ki akartam próbálni. Felfedezni van-e még bennem annyi, ami elég ahhoz, hogy valami maradandót alkossak. És több mint egy évvel az elhatározás után befejeztem az első könyvemet, melyet most részletekben közreadok.